Angol keringő

Az angol keringő ritmikusan lendülő mozdulatai által a legharmonikusabb standard tánccá vált. Táncos jellege a lassú és egyenletesen lendülő, térben haladó fordulómozgásokban nyilvánul meg, melyek törésmentesen uralják a táncparkettet.

Az angol keringő Amerikából származik, a boston nevű táncból. Nevét onnan kapta, hogy az angolok alkották meg modern formáját. Az 1922-es világbajnokságon már táncolták. Kezdetben előre törekvő tánc volt, csak később kezdték zárni a lábakat a lépések végén.

Zenéjére az első ütem hangsúlya jellemző, lassan áradó, harmonikus forma és 3/4-es ütem jellemző. Tudásszinttől függően 29-32 ütem/perc a tempója, versenyeken azonban kötelezően 30 ütemet kell besűríteni egyetlen percbe.